Ittzés Gergely Liszt-díjas fuvolaművész, egyetemi tanár ajánlója

Ittzés Gergely Liszt-díjas fuvolaművész, egyetemi tanár ajánlója

Kiss Bea két évtizedes tanári munkája során önálló, kreatív utakat keresett, ennek köszönhetően nemcsak növendékei verseny- és felvételi eredményei tekintetében vált sikeres tanárrá, de abban is, hogy tanítványai lelkesedése hangszerük és a zene iránt hamar kialakul és tartósnak bizonyul. Ezt szakmai felkészültségén kívül azzal éri el, hogy a magas elvárásokat nem kész tényként erőlteti a gyerekekre, hanem az ő természetes, életkorukra jellemző érdeklődésükhöz, gondolkodásukhoz, élményanyagukhoz köti. Számít a gyermekek fantáziájára, asszociatív képességére, elfogulatlan nyitottságára.

Az előre gyártott, szigorúan a hangszerjáték technikájához és az európai műzene, illetve magyar népzene hagyományaihoz, lejegyzéséhez, szabályaihoz ragaszkodó merev és uniformizált pedagógiánál sokkal hatékonyabb és korszerűbb ez a hozzáállás. Ma, amikor már az általános iskolások kezéből is kiveszik a játékaikat, elrabolják idejüket – a tanulás sürgetése folytán inkább akadályozva a természetes testi-lelki-szellemi cseperedést –, a zeneoktatás akkor ajándékoz a legtöbbet nekik, ha ebből visszaad valamit.

A gyermek élményre és örömre szomjazik, és arra, hogy úgy érezze, az ő lényére és teremtő erőire is szükség van az iskolában. Kiss Bea kiadványa ebbe a módszertanba kíván bevezetni, ezt igyekszik átadni azoknak is, akik nála kevésbé merészek vagy találékonyak, szívesebben támaszkodnak kész dolgokra. Itt az előre kész is magában rejti az egyedit, a leírt is a pillanatban spontán születőt, a sok feltett kérdés a sokféle válasz lehetőségét. Segít a gyermeknek, hogy feloldódjon a hangszerórán, és a tanárnak, hogy sikerélménnyel és a személyre szóló emberi kapcsolat melegségével ajándékozhassa meg növendékét.

A kreatív művészi megnyilvánulásokra is támaszkodik, nem csupán a reprodukcióra és a feladatteljesítésre, ezáltal pedig sokkal mélyebben megérinti a gyermeket. A költészet, rajz és mozgás összekapcsolása a zenével az ebben a korban még élő osztatlan teljességet tartja fenn.

Ez a hozzáállás példamutató, és mindannyiunk feladata, hogy pedagógusként és művészként ebben az irányban is fejlődjünk. Ez egyáltalán nem mond ellent a kíméletlen szakmaiságnak, sőt, olyan alapot képez, amelyre aztán mindenki ráépítheti a képességei szerint legkidolgozottabb hangszertechnikát és zeneiséget. Mivel a kiadvány a legkisebbeknek szól és nem is kifejezetten hangszerspecifikus, ezért nem kell tőle elvárni, hogy közvetlenül a fuvolatechnikára irányuljon. Viszont olyan el- és befogadóvá teszi a gyermekeket, hogy azok később esetleg a szó szoros értelmében játszva fogják elsajátítani a fuvola vagy más hangszer kezelésének fortélyait. Ilyen módon a füzet jó szolgálatot tehet most megjelent módszertanom alkalmazása szempontjából is, amelyben helyenként én is hasonló elveket fogalmazok meg, ugyanakkor vállaltan nem foglalkozom kiterjedten a különböző szintekre vonatkozó didaktikai lehetőségekkel. Kiss Bea munkája és a Flautológia között már könnyű hidat verni, amiben érzésem szerint rajta kívül sokan mások is partnerek lesznek a hazai fuvolaoktatásban, ha elég bíztatást kapnak. Abban reménykedem, hogy a Hangok mindenhol laknak című füzet hamarosan megjelenhet, és hogy ezt a kiadványt hasonló szellemben készült újabbak fogják követni.

Tisztelettel:

Ittzés Gergely
Liszt-díjas fuvolaművész, egyetemi tanár



A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás