A zenei képesség lényege
Stachó László zenepszichológiai és zeneesztétikai kutatásokkal megalapozott pedagógiai szemlélete revelációként hatott rám. Fogalmazásában, tanításában, gondolkodásmódjában kristálytisztán mutatkozik meg a zenei képesség lényege: a valós idejű átérzés, és körvonalazódnak a zene tartalmi elemei.[1]
A zenei képességet, a muzikalitást sokan sokféleképpen próbálták meghatározni a zenei részképességek számbavételével és kutatásával. Tapasztalataimmal és zeneiségemmel azonban legjobban az cseng egybe, ahogyan ő fogalmazza meg a zenei képesség lényegét: elmélete szerint az nem más, mint a zenei folyamat tartalmi elemeinek a megfelelő pillanatban történő átérzése az előadás (zenehallgatás) során, mind az előadó, mind a zenehallgató részéről. S ez rögtön magában hordoz egy pedagógiai tekintetben döntő fontosságú következtetést: a muzsikus kifejezőerejét elsősorban az határozza meg, mit gondol és érez, miközben játszik. Átérzésen élményekkel telített emlékképek előhívását értjük a zenei mozzanatok elképzelésekor, azok elhangzásának, ill. megszólaltatásának pillanatában, vagyis valós időben: azt, hogy mennyire képes a személy érzéseket és érzelmeket kapcsolni a zenéhez, mégpedig olyanokat, amelyek a zene jelentéstartalmát hordozzák. Ez a zenei alapképesség – tehát a valós idejű átérzés képessége – Stachó zenepszichológiai elméletében a következő részképességekre bomlik a zenei folyamatok megismerése, megszólaltatása és hallgatása során:
- zenei „gesztusérzék”
- „karakterérzék” (a közvetlen zenei érzelemkifejezés átérzésének képessége)
- tonalitásérzék: a harmóniai folyamatok élményteli átérzésére való képesség
- zenei formaérzék, ezen belül egyrészt a formai-metrikai áttekintő- és tagolóérzék, másrészt pedig a zenei anyagokat (jellemzően dallamokat) érintő csoportosító-tagolóérzék
- a zenei folyamatban rejlő narrativitás és drámaiság átérzésének a képessége.
E részképességek egyben a zenei folyamat jelentésteli, tartalmi rétegeit is körvonalazzák. A zenei gesztusokat rövid idő alatt lezajló mozgásmintázatok zenei kifejeződésének tekinthetjük, a karakterek pedig közvetlen érzelemkifejezések, amelyek a gesztusoknál jellemzően hosszabb időtartamúak – a karakter akár egy egész tételen végigvonulhat –, s egy zenei anyag narratív szerkezete (mely valójában időben kibontakozó folyamat!) a gesztusok és karakterek egymásutánjából összeálló történetszerűség drámai feszültséggel teli elemeit hordozza. Az időbeli formaszerkezet (folyamat) két rétegre bontható szét: a metrikai és dallami szerkezetre; az előbbi az idő egyenletes felosztásának hierarchiába rendeződése, az utóbbi pedig a zenei tematikus anyagok – leginkább a dallamok – szerkezetének hierarchikus szerveződése. A formaérzékben az előbbi nem pusztán a lüktetés reprodukálásának vagy a metrum felismerésének a képességét rejti, az utóbbi pedig nem pusztán ritmusképletekét vagy dallamízekét, hanem időbeli területek átlátását, hosszuk beérzését, illetve zenei anyagok szerkezetének megérzését és figyelemmel követését.
A Hangok mindenhol laknak a valós idejű átérzés imént meghatározott részképességeinek célzott, élményt adó fejlesztésével vezeti be a gyermekeket a zeneértés birodalmába. Az élményalapú képességfejlesztés lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek kiteljesíthessék önmagukat a zene megismerése, átérzése és megszólaltatása által. A fantáziavilág bevonása, az észlelés-érzékelés finomítása mind-mind táplálja a szabad, érzelmekkel összefonódó képzettársítást, és a nyelvi-fogalmi tárház gazdagításához is vezethet.
A fejlesztési területek mindig komplexen, egymásba szövődbe jelennek meg a tananyag egy-egy részében, és nem is föltétlenül szükséges szétválasztani őket. A zenei képességfejlesztés minél pontosabb jellemzését szem előtt tartva a kötet végén található Útmutatóban mégis szétszálazva és röviden elemezve jelenítem meg őket.
[1] Stachó László: Hogyan nyerünk értelmet a zenéből? In: Vas Bence (szerk.): Zenepszichológia tankönyv. Pécs: PTE Zeneművészeti Intézet, 2015, 167–191; uő: A zenei képesség és az előadói kiválóság: bevezetés a zenei előadóművészet pedagógiájába. Parlando online, 2014/1, parlando.hu/2014/2014-1/2014-1-02-Stacho2.htm
